A húsvét eredete – a Xavin Hotel Blogján!
A húsvét hagyományosan egy olyan keresztény ünnep, mely során a pénteken keresztre feszített Jézus vasárnapi feltámadását ünnepeljük. Vallási szempontból a húsvét jelenti a fény győzelmét a sötétség és az élet győzelmét a halál felett, de a bűnöktől való Krisztus általi megváltását is, így méltán nevezhető a karácsonnyal egyenértékű, vagy attól is nagyobb keresztény ünnepnapnak. A Jézus sivatagi böjtjét (nagyböjtöt) lezáró dátum egyben a húsfogyasztás megkezdésének időpontja is az önmegtartóztatást követő időszak után, maga a húsvét magyar elnevezése is innen eredeztethető. Az ünnepi időszak pünkösddel zárul.
A zsidó hagyományoknak megfelelő tavaszváró ünnep a „pészah”.
Általánosságban – eltekintve a vallási hagyományoktól – a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe ez a dátum, mely során a gyerekeket a húsvéti nyúl „tojta” 🙂 meglepetésekkel ajándékozzuk meg és a szabadban, jó időben, tartalmasan, a családdal vagy szeretteinkkel töltjük a napot. Húsvét hétfőjén a néphagyományoknak megfelelően a lányokat meglocsolják a fiúk vízzel vagy kölnivel, hogy ne hervadjanak el, ezért pedig cserébe hímes tojást vagy egyéb finomságokat kapnak a fiúk.
Jézus Krisztus feltámadása
A legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-ére eső mozgó ünnep dátuma úgy határozható meg egy adott évben, hogy vesszük a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első teliholdat követő vasárnapot (valamint a rá következő hétfőt). Amennyiben a telihold épp vasárnapra esik, úgy az azt követő vasárnapot kell számítani. A keleti és nyugati katolikus egyház között nincs teljes egyetértés az ünnepnap számítási módjára vonatkozóan még napjainkban sem.
A húsvéthoz közvetlenül kapcsolható egyéb egyházi ünnepeink:
- Virágvasárnap: Jézus Jeruzsálemi bevonulását szimbolizáló ünnepnap, a Húsvét vasárnapját megelőző héten. Ez jelenti egyben az ún. „Nagyhét” kezdetét is.
- Nagycsütörtök: Az utolsó vacsora emléknapja. A templomokban csak egy mise van, az esti órákban.
- Nagypéntek: Jézus keresztre feszítésének napja, amikor nincs mise a templomban, csak igeliturgia.
- Nagyszombat: Fény-, ige-, keresztségi-, eukarisztia liturgiák, valamint körmenet alkotják a nagyszombati mise (másnevén vasárnap vigíliája) tartalmát.
- Húsvétvasárnap: Krisztus feltámadásának ünneplése délelőtti misével. Ehhez az ünnephez köthető az ételszentelés hagyománya is, amikor a hívők a megszentelni kívánt ünnepi ételeket (bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor) a misén letakart kosarakban bemutatták. Minden étel és ital is vallási jelentőséggel bírt. Így pl. a bor Krisztus vérét, a bárányhús az áldozati étket, a tojás az újjászületést stb. jelképezte.
Húsvéthétfő inkább csak néphagyományok és szokások szemszögéből említendő, egyházi szempontból nincs jelentősége. Ide tartozik a már említett locsolkodás és hímes tojás ajándékozás szokása is.
Ha már Xavin Hotel és blog, következzenek a jellegzetes magyar húsvéti ételek is:
- Minőségi füstölt sonkák
- Szárazkolbászok
- Vagdalt hús
- Főtt tojás
- Fonott kalács
- Torma, mustár
- Friss zöldségek
- Egyes régiókban sárgatúró
- Különféle édességek
Már nagyon várjuk a hétvégi ünnepet, mely során Xavin Ínyenc Snack & Pezsgő Party-val készültünk a csomagajánlatunkat igénybe vevők számára.
