Ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, de vajon tudjuk-e, mit is jelent pontosan ez a fogalom és miért ugrál a dátuma?
Röviden megfogalmazva: ez az a jelenség, ill. időpont, amikor a nappal és az éjszaka egyenlő hosszú, tehát a napkelte és napnyugta közt 12 óra telik el.
Csillagászatilag – mivel a Föld bolygó ellipszis alakú pályán kering – ekkor halad át a pályája egy jól meghatározott pontján a Nap körül és ez az oka annak is, hogy az őszi nap-éj egyenlőség is létezik:
Nap-éj egyenlőség ábra
Érdekesség, hogy mivel egy naptári év egész napokból áll, egy csillagászati év viszont nem, így „tört idő” keletkezik minden évben, aminek pl. az az egyik következménye, hogy négyévente szökőév van. A nap-éj egyenlőség szempontjából mindez úgy nyilvánul meg, hogy sosem lesz pontosan 12 órás a nappal és az éjszaka, mivel az egyenlőség csak egy pillanatig tart, míg bolygónk épp a megfelelő helyen halad el.
A naptári rendszerünk pontatlansága és korrekciói végett „a négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben – közép-európai idő szerint – március 20-ára, 2048-tól viszont már 19-ére esik a jeles nap, a tavasz kezdete – csillagászatilag. Mivel 2100-ban kimarad (az egyébként négyévente esedékes) február 29., így 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már – a 22. században először – ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma”. (Idézet a wikipédiából).
A Wikipédia oldalán egy táblázatot is találhatnak olvasóink, melyben a nap-éj egyenlőségek pontos időpontjai is szerepelnek.
Reméljük segíthettünk e csillagászati jelenség megértésében – Xavin módra! 🙂
