Ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, de vajon tudjuk-e, mit is jelent pontosan ez a fogalom és miért ugrál a dátuma?
Röviden megfogalmazva: ez az a jelenség, ill. időpont, amikor a nappal és az éjszaka egyenlő hosszú, tehát a napkelte és napnyugta közt 12 óra telik el.
Csillagászatilag – mivel a Föld bolygó ellipszis alakú pályán kering – ekkor halad át a pályája egy jól meghatározott pontján a Nap körül és ez az oka annak is, hogy az őszi nap-éj egyenlőség is létezik:
Érdekesség, hogy mivel egy naptári év egész napokból áll, egy csillagászati év viszont nem, így „tört idő” keletkezik minden évben, aminek pl. az az egyik következménye, hogy négyévente szökőév van. A nap-éj egyenlőség szempontjából mindez úgy nyilvánul meg, hogy sosem lesz pontosan 12 órás a nappal és az éjszaka, mivel az egyenlőség csak egy pillanatig tart, míg bolygónk épp a megfelelő helyen halad el.
A naptári rendszerünk pontatlansága és korrekciói végett „a négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben – közép-európai idő szerint – március 20-ára, 2048-tól viszont már 19-ére esik a jeles nap, a tavasz kezdete – csillagászatilag. Mivel 2100-ban kimarad (az egyébként négyévente esedékes) február 29., így 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már – a 22. században először – ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma”. (Idézet a wikipédiából).
A Wikipédia oldalán egy táblázatot is találhatnak olvasóink, melyben a nap-éj egyenlőségek pontos időpontjai is szerepelnek.
Reméljük segíthettünk e csillagászati jelenség megértésében – Xavin módra! 🙂