Pintér-kert szobrai a Turizmus Világnapján – avagy séta az arborétumban Pécsen, 2026 szeptember 27-én vasárnap! Mindenkit szeretettel várnak. A Turizmus Világnapján tartott sétán a kertben megtalálható szobrokat tekintjük meg, és elmélkedünk az élet dolgain.

A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült. A villa egykori tulajdonosa, Pintér János (l. fotó), botanikai érdeklődésű ember volt, 1926-ban kezdte el növények telepítését az épület körül. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre. Pintér János halála után a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. Így napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét.

Arborétum részei

Az alsó rész a gyűjteményes kert. A közel száz évvel ezelőtt létrehozott arborétumnak csupán ez a része volt megtekinthető a 2013-ban lezajlott rekonstrukciót megelőzően. A látogatók kanyargós utakon, lépcsőkön haladva barangolhatják be a kertet, megcsodálva a fás- és lágyszárú növényeket, a két kis tavat, valamint a Nagyharsányi Szoborparkban készült műalkotásokat. Az alsó kertrész felső határát a filagória jelzi, ahonnan átlátás nyílik a Havi-hegyi kápolnára és Rétfalvi Sándor corpusára.

A felső rész, mely 2013 őszétől látogatható, a jellegzetes mecseki karsztbokorerdő látványát kínálja a vendégeknek. Rekonstrukcióját és megnyitását követően a kert ezen parkerdő jelleget kapott részének első számú attrakciója a természetes vegetáció és a városi panoráma. A parkerdő és természetszerű bokorerdő jelleg megőrzése mellett a gyűjteményes karaktert folyamatos telepítésekkel fokozatosan itt is kialakítjuk. A kertnek ez a része igen meredek, a szintkülönbség néhány száz méteren belül több mint 70 méter. Jól megfigyelhető, hogy a meredek lejtő vékony talajában megkapaszkodó fák (Pl. tölgyek) magas koruk ellenére igen kis méretűek.

A hegyoldalra felkúszó kőrakások látványa a régmúlt korok szőlőművelésének nyomai – a gazdák a szőlőskertjüket határoló mezsgyék mellé hordták egykor a kapálás közben felszínre került köveket. A hegyoldalon több kilátópont is található, ahonnan a Tettye és a környező területek látványa tárul a látogatók elé. A kert ezen részének meglátogatásához strapabíró lábbeli (túracipő, túraszandál, sportcipő) viselése ajánlott. Esős, nedves időben a lépcsők csúszóssá válhatnak.